Új rendszer jöhet a magyar gyorshajtók ellen EU-s pénzből
augusztus 9, 2019 0

Egy olyan új generációs jármű szenzorrendszert fejlesztettek ki 270 millió forintnyi EU-támogatásból, amely valós időben segíti a közlekedéstervezést, illetve akár a gyorshajtások elkerülését is és egyszerre 100 ezer jármű adatait képes kezelni.

Az MTI-nek küldött projekt összefoglaló és a támogatott projektkereső adatbázis együttese alapján a KVANT Tanácsadó Zrt. 2016-ban nyert el 270 millió forintnyi támogatást a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című gazdaságfejlesztési pályázaton (GINOP-2.1.1-15), amely nyomán egy új generációs jármű szenzorrendszert fejlesztett ki. Ennek segítségével tervezhetővé válhat a mindennapi közlekedés.

Az adatbázis szerint a projekt 2017 szeptemberében indult, most július végén zárult és 433 millió forintba került, amelyből 62%-os tesz ki az EU-pályázaton elnyert támogatás. A fejlesztési projekt eredménye elsősorban közlekedés szervező intézmények, szervezetek számára könnyíti meg a közlekedési szituációk megoldását, kezelését.

Tispol sebességmérő akciót tart a jövő héten a rendőrség

Éves ellenőrzési terv alapján Tispol Speed elnevezéssel tart fokozott közlekedésbiztonsági ellenőrzést a rendőrség Magyarország területén a jövő héten, hétfőtől vasárnapig, azaz augusztus 12. és 18. között. A police.hu honlapon publikált közlemény szerint az éves ellenőrzési terv alapján végrehajtott európai akció elsősorban a megengedett legnagyobb sebességet túllépő járművek vezetőinek kiszűrésére irányul.

Mi a projekt lényege?

A projekt címe az adatbázis szerint elég komplex: „Innovatív forgalomszervezési információs módszertan, demonstrációs környezet és gépjárműbe illesztett intelligens doboz prototípus kifejlesztése, valósidejű adaptív kommunikációs rendszer kifejlesztésén keresztül – TRAFO (Traffic Forecast System)”. A célja pedig az, hogy a rendelkezésre álló valósidejű járművekből gyűjtött, környezeti-, forgalmi- és jelzőrendszeri adatok alapján valós időben olyan közlekedési paraméter modelleket hozzon létre, amelyekkel a vezérlő- és jelzőrendszerek a forgalom dinamikáját hatékonyan és optimálisan alakíthatják.

A Traffic Forecast System jelenleg egyszerre 100.000 jármű adatát tudja kezelni az összefoglaló szerint. Ennek eredményeként a forgalomirányító berendezésekkel felszerelt útszakaszokon a relatív gyorshajtás szabályozható, illetve amennyiben a járművezető a rendszer szerves részét képező mobilalkalmazást használja, azon keresztül az adott útszakaszra számított optimális sebességkorlát érték is továbbítható.

Az összefoglaló felhívja rá a figyelmet, hogy a járműforgalmi adatok anonim módon kerülnek gyűjtésre, mivel a rendszer célja forgalomszervezés és információszolgáltatás nem pedig kontroll és büntetés. Az anonimitást az adattárolás szintjén valósul meg. A járműben elhelyezhető adatgyűjtő, továbbá egy légszennyezettség mérő (környezeti adatgyűjtő) amelyek adatai bekerülnek egy központi rendszerbe, melyből a szoftver egy közlekedési optimumot képes meghatározni, amelynek eredményeként a gépjárművek haladása akadálymentesebbé válik, csökkenhet a károsanyag-kibocsátás, a zajterhelés.

Új rendszer jöhet a magyar gyorshajtók ellen EU-s pénzből

A Véda közúti intelligens traffipaxrendszer egyik egysége a 35-ös főúton Debrecen határában 2016. április 5-én. Ezen a napon reggel 8 órától üzemszerűen működnek az új kamerák, amelyek sebességmérés mellett – a többi között – forgalomszámlálásra és többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmasak. A rendszer 160 mobil sebességmérőt, valamint az ország egész területén 365 fixtelepítésű komplex közlekedésellenőrző pontot (KKEP) foglal magában, 134 útszakaszon. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Miért van erre szükség?

A negyedik ipari forradalom újabb fejezetet nyit a motorizált közlekedés tervezésében is – emlékeztet rá az összefoglaló. A korszerű járművek intelligenciájának növelése már több éve zajlik, egyes elemei már megjelennek az új – és jellemezően prémium kategóriás – modellekben. Az „intelligens funkciók” – ide értve az adaptív követési távolság tartást, a sávelhagyás felismerést és az ehhez kapcsolódó beavatkozást, a közlekedési jelzések részleges felismerését – már működő megoldások.

A jármű szenzorrendszerek az előforduló közlekedési szituációkat nem minden esetben képesek lekezelni, megoldani. Ilyenkor a járművezető aktív beavatkozására van szükség

– mutat rá az összefoglaló. Mivel a járművek jelenlegi „intelligenciája” gyártó-specifikus, így ugyan arra a közlekedési szituációra különféle reakciót/kimenetet adhatnak. A technológia fejlődésével az automata rendszerek egyre „okosabbak” és megbízhatóbbak lesznek. Azonban még évtizedekben mérhető az az időtáv, amíg közel minden gépjármű autonóm közlekedést biztosító „intelligenciával” fog rendelkezni.

Az evolúciónak része lesz a gépjárművek egymás közötti kommunikációja, és a jármű-forgalomirányító központ kommunikáció is hatalmas fejlődésen megy át.Míg előbbi a járművek mozgásának – térben – rövid távú összehangolását fogja végezni, utóbbi a nagyobb léptékű tervezés alappillére.

A forgalmi torlódások nemzetgazdasági szinten kimutatható veszteségeket okoznak a torlódás miatt kiesett munkaidő, balesetekből adódó anyagi kár és egészségügyi ráfordítás, az improduktív üzemanyag felhasználás és jelentős környezet szennyezésen keresztül – emlékeztet a közlemény.