A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi vita újabb fordulóponthoz ért: a két ország szeptember 1-től kölcsönösen újabb pótvámokat vetett ki számos termékre.

Az intézkedések ellenére egyelőre egyik fél sem vonta vissza azt a korábbi egyezséget, hogy még szeptemberben folytatják a tárgyalásokat kereskedelmi vitáik rendezése érdekében.

Donald Trump augusztus 1-jén még azt közölte, hogy az összes, a korábbi büntetővámok által nem sújtott, mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai termékre pótvámokat vezetnek be szeptember 1-jén. Az amerikai kormány azonban mintegy két hete enyhített a szigoron, bizonyos kínai termékek esetében elengedte a pótvámok bevezetését, míg egy sor más árucikk esetében december 15-re halasztotta a büntetővámok hatályba lépését.

A szeptemberben életbe léptetett 15 százalékos amerikai vám 112 milliárd dollárnyi kínai termékre vonatkozik. A december közepi újabb, szintén 15 százalékos pótvám csaknem 160 milliárd dollárnyi kínai terméket sújt.

Kína összesen 1717 féle amerikai árucikkre, egyebek mellett mezőgazdasági termékekre, nyersolajra és kisrepülőgépekre rendelt el pótvámot szintén két ütemben. Peking első lépésként 5 és 10 százalék közötti pótvámot vetett ki vasárnaptól és további pótvámot vezet be december 15-én összesen 75 milliárd dollárnyi amerikai termékre.

A két ország között július végén volt utoljára egyeztetés kereskedelmi kérdésekben. A megbeszélést Sanghajban tartották és azóta sem vonta vissza egyik fél sem azt a megállapodást, hogy a tárgyalások újabb fordulóját szeptemberben Washingtonban tartják.

A világ két legnagyobb gazdasága között dúló kereskedelmi háborúban Washington eddig 250 milliárd dollár értékű kínai importcikkre vetett ki pótvámokat, amire válaszul Kína 110 milliárd dollár értékű amerikai árut sújtott különböző mértékű büntetővámokkal.

A kereskedelmi konfliktus hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok egyebek mellett kényszerített technológiatranszferrel, valamint szellemi tulajdon ellopásával vádolta meg Kínát, ráadásul Donald Trump elnök aggályosnak tartja a két ország között Kína javára fennálló jelentős mértékű kereskedelmi többletet.