Azért drágul a bitcoin mert jelzett az indikátor. Vagy mert bejelentették a Facebook Librát. Vagy csak úgy. Az a helyzet, hogy az összes olyan kriptopiaci elemzés, amely az értékeltséggel vagy a jövőbeli árfolyammal kapcsolatos, teljesen megbízhatatlan. Óriási igény mutatkozik rá, hogy megmondjuk, merre megy az árfolyam, és újra eléri-e azt a 20 ezer dolláros álomhatárt. A kereslet pedig néha kínálatot szül, és bizony el is árasztották az internetet a különféle technikai elemzések, meg az egyéb magyarázatok arról, hogy miért kerül éppen annyiba egy bitcoin, amennyibe. A gond csak az, hogy ezek a módszerek valószínűleg semmivel sem jobbak a puszta megérzésnél. Nem biztos, hogy ezen valaha is lehet majd változtatni, de a fundamentális elemzések fejlődésével legalább egyszer odáig eljuthatunk, hogy megértsük azokat az alapvető gazdasági összefüggéseket a kriptodevizáknál, amiket a forex piacon már ismerünk. Az alábbi cikkben a kriptopiaci elemzések problémáit járjuk körbe, részletesen kitérve az eddig keveset taglalt fundamentális módszerek lehetőségeire.

2019.08.05 14:05 Hát nem arról volt szó, hogy összeomlik a Bitcoin?

Hogyan lehet ezt elemezni?

Satoshi Nakamoto találmánya immár egy évtizedes múltra tekint vissza, ami nem kevés idő. De azért jegyezzük meg, hogy még nem is túl sok. Főleg, ha úgy nézzük, hogy egy semmiből előbukkanó, állami hátszél nélküli, magát a saját hájánál fogva húzó pénzről van szó. Egy olyan újfajta, forradalmi technológián alapuló digitális pénzről, aminek az elődei – mert bizony, a bitcoin előtt is próbálkoztak már digitális pénzekkel – egytől egyig elbuktak.

Az elmúlt években nagy hullámvasúton mentek keresztül a kriptopénzek, sokan pedig azt gondolták a tavalyi lejtmenetet látva, hogy a történetnek ezzel immár vége. Legutóbbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet rá, hogy ez tévedés: itt koránt sem egy szimpla buborékkal állunk szemben, hanem valami többről van szó. Nem meglepő persze, hogy ennyien tévedtek és rossz előrejelzést adtak a bitcoin és társai kapcsán. Ugyanis ahogy írtuk: iszonyú nehéz elemezni a kriptopénzeket, mert még csak azt sem tudjuk biztosan, hogy milyen adatokat kellene néznünk. Az alábbiakban ezért most éppen magáról az elemzés módszeréről, illetve annak a kihívásairól lesz szó.

1. Eseményalapú magyarázat

2. Technikai elemzés a kriptopiacon

A másik nagyon gyakori megközelítésben pedig a technikai elemzés eszköztárával próbálják magyarázni, illetve előrejelezni a bitcoin és egyéb kriptopénzek árfolyamát. Temérdek elemző cikk született, amelyben a következő fontos támaszt próbálták azonosítani a technikai elemzők, vagy jósolták meg, hogy meddig tart majd a felívelő trend. Ezek sikeressége feltehetően a vakon tippeléssel volt eddig egyenlő, noha meg kell jegyeznünk, ezt csak abból sejtjük, hogy még soha senki nem bizonyította be az ellenkezőjét.

A technikai elemzés egy nagyon szerteágazó terület, de az az általánosítás mégis helyénvaló, hogy az ilyen alapokon nyugvó kereskedési stratégiákat a legtöbbször nem lehet tudományosan értékelni. Nem azért, mert elvileg is lehetetlen – hiszen a meghatározott szabályok nyilván tesztelhetők -, hanem mert a technikai elemzők általában nem teszik közzé előre, milyen szabályok alapján döntenek, esetleg maguk is változtatnak azokon egy-egy új helyzetben.

Meg kell jegyeznünk, hogy ez utóbbi egyáltalán nem pusztán a kriptopiacon kereskedőkre igaz, hanem úgy általában az egész technikai elemzésre, amely miatt az egy máig ellentmondásos területnek számít akadémiai körökben. Egy olyan része ez a pénzügyi világnak, amely rendkívül nagy érdeklődésre tart számot, nagyon sokan alkalmazzák, de a kapcsolódó tudományos eredmények még nagyon le vannak maradva. Nagyjából ott tartanak a viselkedési pénzügyet kutatók, hogy egy-egy gyakran alkalmazott technikai szabály létjogosultságát próbálják tesztelni speciális esetekben. A tanulmányok odáig általában már el sem jutnak, hogy a szabályok működése esetén felépíthető-e egy nyereséges kereskedési stratégia. Ez utóbbi ugyanis nem feltétlenül következik az előzőből, és egy különálló, nagyon nehéz kérdést jelent.

3. A kriptopénzek fundamentális elemzése

Az előbb említett két rendkívül elterjedt módszeren felül van még egy harmadik formája is a kriptodevizák elemzésének. Ennek fókuszában nem a hírek és nem önmagában az árfolyam áll, hanem azon tényezők feltárása, amelyek a kriptopénzek lényegi működését befolyásolják. Jobb híján ezt fundamentális elemzésnek hívhatjuk, de itt nem a megszokott értelmezésről van szó. Ilyen esetben nem az adott pénzügyi eszköz mögött álló cégek kimutatásait veszik alapul – mert itt ilyen nincs – és nem is az adott nemzetgazdaság teljesítményét leíró mutatókat, mint amilyen a GDP, a munkanélküliség vagy a kamatkörnyezet. Nem lehet kiszámolni a jövőbeli pénzáramlások diszkontált jelenértékét sem, vagyis egy lényegesen másfajta megközelítésre van szükség. Hogy pontosan milyen megközelítésre, arról igazából nincs is konszenzus.

Hangsúlyoznánk, hogy a releváns mutatókról – mint amiket az előbb példaként említettünk – még egyáltalán nincs semmiféle egyetértés. Ahány elemzést olvasunk, annyi listát és útmutatót találhatunk arról, hogy miként kellene egy-egy kriptopénzt fundamentális szempontból elemezni. Nagyon kevés sajnos a tudományos igényességgel megírt cikk ezen a téren, és sokan olyasmit is értenek e módszertan alatt, ami valójában puszta spekuláció. Ha valaki elgondolkozik a kriptopénzekben rejlő potenciálon meg a lehetséges piacméreten, majd azt mondja, hogy ennek vagy annak a coinnak az értéke 100 ezer dollár lesz öt éven belül, az nem tekinthető fundamentális elemzésnek. Hiába a fundamentális szempontokból indul ki.

Természetesen a szubjektív alapokon nyugvó „elemzésekben” is lehet ráció, egy nagy tudású szakember megérezheti, hogy egy új technológia áttörést hoz majd, csak éppen ezzel tudományosan nem lehet mit kezdeni. Csak azzal lehet, ha valaki mindezt konkrét tényezőkre és összefüggésekre fordítja le. Például, ha azt mondja, hogy a kriptopénztárcák és az elfogadó boltok számának ilyen vagy olyan függvényeként nő a kriptopiac kapitalizációja. Ez ugyanis már egy tesztelhető állítás.

Adatok nélkül mit sem ér

Ahhoz, hogy kvantitatív módszerekkel elemezni tudjunk, megbízható és hosszú idősorokra van szükségünk az összes releváns változóról. Csakhogy ez a kriptopénzek esetében óriási kihívást jelent. Egy friss altcoinnál emiatt eleve lehetetlen az érték és a teljesítmény közötti kapcsolatot feltárni, de a kérdés az, hogy egyáltalán az olyan nagyoknál lehetséges-e mindez, mint a bitcoin vagy az ethereum. A továbbiakban vegyük csak a legnagyobb kriptopénz, a bitcoin esetét.

A kriptovilág, mivel a digitális térben működik, viszonylag sok adatot szül. De ebből egyáltalán nem következik, hogy ezek az adatok könnyen információvá is alakíthatók. Nézzük talán a legegyszerűbb példát a kriptopénzek adatkihívásaira! Sokan nem tudják, de valójában még az a kérdés sem teljesen egyértelmű, hogy mennyibe kerül egy bitcoin. Rengeteg tőzsde van a világon, ahol kereskednek vele, és az árfolyamok valamennyire még ma is eltérnek egymástól, nemhogy a korai időkben. A szimpla átlagolás hiba volna, mert egyes tőzsdéken pusztán a kisebb likviditás miatt láthatunk más árat. De a volumennel súlyozott átlag sem oldja meg teljesen ezt az árral kapcsolatos problémát, mert némely tőzsdéken más feltételekkel kereskednek a bitcoinokkal (például nincsenek tranzakciós díjak), vagyis az eltérések egy része akár közgazdaságilag jogos is lehet. Akkor tehát mennyibe is kerül egy bitcoin?

Kutatói szemmel a cél az, hogy minél hosszabb idősor álljon a rendelkezésünkre, ezért ilyenkor nem tehetjük meg, hogy csak a médiában leggyakrabban idézett – általában a közismert, nagy tőzsdéken alapuló, vagy azok átlagából számolt – árakat használjuk. A bitcoin korai kereskedését is figyelembe kell vennünk, még olyan tőzsdék esetében is, amelyek később csődbe mentek. Az így előálló idősor szolgálhat a fundamentális elemzések kiindulópontjául, de persze újabb gondot jelent a releváns tényezők vizsgálata. Milyen adatokat nézzünk, mik legyenek a magyarázó változók?

Klikk a képre!

A Blockchain nevű kriptocég nagy segítséget nyújt ezen a téren, ugyanis az oldalán szabadon hozzáférhetővé teszi a legtöbb bitcoinnal kapcsolatos belső teljesítménymutatót. Ezek többnyire olyan technikai adatok, amik a blokkláncból szabadon kinyerhetők. Ilyen például, hogy naponta hány tranzakció megy végbe, mekkora a kereskedési volumen, hogy állnak a tranzakciós díjak és mennyit keresnek a bányászok. Nagyon sok adat ott van a szemünk előtt, a gond csak az, hogy miként értelmezzük őket. Már persze nem szó szerint értve, mert azt némi utánajárással bárki megértheti, hogy mondjuk miért alakul úgy a bányászat nehézsége, ahogy. Helyette arra az információra vagyunk kíváncsiak, hogy ez miként hat ki magára az ökoszisztémára és az adott pénz értékére.

Sokan, sokféle regressziót futtattak már a blockchain.com-on és egyéb portálokon elérhető adatokból – jelen cikknek a szerzője is hónapokat töltött ezzel. Ma még nem létezik olyan modell, amivel meg tudnánk magyarázni a kriptopénzek árfolyamát, de a célunk talán nem is ez. Túl ambiciózus volna ezt elvárni, hiszen a forex piaci ármozgásokat sem tudjuk pontosan modellezni. Ellenben ott annyit azért már mégis tudunk, hogy mely gazdasági mutatók milyen irányban hatnak az árfolyamra. Tudjuk, hogy mikor kerül a reálárfolyam nyomás alá, és a kockázati modelljeink arra is képesek, hogy megmondjuk: nem fog holnap 400-ig szállni az euró-forint. De még csak 350-ig se, mert nincs akkora feszültség az euróövezeti és a magyar gazdaság teljesítménye között. Ha már csak hasonló állításokat képesek lennénk a bitcoin esetében is tenni, az óriási előrelépés lenne.