Jelentősen eltért a magyar költségvetési pálya 2018-ban az előírttól, ezért újra figyelmeztette a ma kiadott országspecifikus ajánlások között a magyar kormányt az Európai Bizottság. Emellett 2019-re és 2020-ra is előírt költségvetési kiigazító lépéseket, illetve egyéb ajánlásokat. Mivel az ország nem tagja az eurózónának, így ha idén október közepéig nem felel meg a mostani ajánlásnak, akkor sem kell szankcióra számítania a kormánynak a túlzottan laza költségvetési politika miatt. Közben a tegnap bemutatott 2020-as költségvetési törvénytervezet váratlanul csökkentette a megcélzott büdzséhiányt, ami egyúttal a Bizottság által közép távra előírt költségvetési pályához való közeledést is elősegíti.

2019.06.05 05:07 Szép csendben új csodafegyvereken dolgozik a kormány

Hogy jutottunk idáig és mi a megállapítás?

Az Európai Bizottság a Stabilitási és Növekedési Egyezmény preventív ágában tavaly júniusban az akkori magyar költségvetési tervek alapján már kiadott egy figyelmeztetést, hogy ki kell igazítania a magyar kormánynak a büdzsé pályáját, mert fennáll annak a veszélye, hogy jelentősen eltér a Bizottság által az országspecifikus ajánlásban meghatározott céloktól (középtávú költségvetési cél, elsődleges kiadások növekedési üteme). Aztán tavaly decemberben az Európai Tanács megállapította azt, hogy – eurózóna tagság nélkül érdemi szankciók hiányában – a magyar kormány nem tette meg a szükséges költségvetési kiigazítást.

Ma pedig a 2018-as tényadatok birtokában már azt állapította meg a brüsszeli testület, hogy tényleg jelentősen eltért a középtávú költségvetési cél és az elsődleges kiadások növekedési üteme tekintetében az előírt pályától a magyar kormány és emiatt újra figyelmeztette a Bizottság a kormányt.

A Bizottság a mai anyagában konkrétan azt állapította meg a 2018-as tényadatok alapján, hogy

• a GDP 1,3%-ával tért el (felfelé) a magyar kormány az elsődleges költségvetési kiadások nettó növekedési ütemében az előírttól
• szintén a GDP 1,3%-ával tért el a kormány a kedvezőtlen irányba a strukturális költségvetési egyenleg szintjén a középtávú célkitűzéstől: 3,7%-os deficitet produkált a GDP arányában, azaz nagyobbat, mint 2017-ben, amikor 3,4%-os volt a deficit.

Melyek a mostani friss ajánlások?

A Bizottság anyaga visszautal a tavaszi gazdasági előrejelzésekre, miszerint idén 3,7%-os, jövőre 2,8%-os GDP-növekedés várható Magyarországon, és mivel 60% feletti a GDP-arányos adósságráta, így évente legalább a GDP 0,75%-át kitevő adósságcsökkentésre van szükség.

A makrogazdasági elemzés és előrejelzés alapján a Bizottság ma az alábbi új költségvetési ajánlásokat fogalmazza meg a magyar kormány felé (pontosabban az Európai Tanács felé, amely majd elfogadja az ajánlásokat hivatalosan):

• az elsődleges költségvetési kiadások nettó növekedési üteme ne haladja meg idén a 3,3%-ot, jövőre pedig a 4,7%-ot
• ezzel pedig biztosítani lehessen a strukturális költségvetési hiánynak a GDP arányában idén 1%-os, jövőre 0,75%-os csökkentését
• a többlet költségvetési bevételeket a deficit lefaragására, azaz tartalékolásra javasolja felhasználni a Bizottság, nem pedig költekezésre
• október 15-ig be kell mutatnia a magyar kormánynak azt a kiigazítási tervet, ami a fenti számszerű ajánlásokkal összhangban van.

Hogyan tovább?

A Bizottság által ma megszövegezett megállapítások és ajánlások után az Európai Tanácsnak egy hónapja van dönteni ezekről a megállapításokról és ajánlásokról. Azaz július elejéig meg fog születni az, hogy a Tanács is hivatalosan lépéseket sürget a túlzott költségvetési eltérés korrigálása érdekében és ez az ajánlás majd legfeljebb öt hónapos határidőt adhat a magyar kormánynak arra, hogy tegye meg a szükséges kiigazító lépést. A Bizottság a mostani szövegben egyébként már azt javasolja a Tanácsnak, hogy az október 15-i határidő megfelelő lenne a magyar kormány felé, azaz addig kellene megtennie a magyar kormánynak a szükséges kiigazító lépéseket és erről jelentést is kellene majd adnia a Bizottság felé.

Az előírt költségvetési pályától való jelentős eltérés megállapításának, az újabb figyelmeztetésnek és a friss ajánlásoknak várhatóan most sem lesz költségvetési szankciós következménye, hiszen az ország nem tagja az eurózónának. A fizetési övezet tagjaira a jelentős költségvetési eltérés megállapítása konkrétan előírt teendőket és érdemi szankciós következményeket jelent, ahogy azt most például Olaszország esetén látjuk.

2019.06.05 08:24 Kiszivárgott: nekimegy Rómának Brüsszel