Bár Finnország nem fél az orosz gázfegyvertől, az Európai Unió mégis közel 200 millió eurót költ egy gázvezetékre, amellyel az északi ország gázhálózatát integrálják az európai hálózatba. Az építkezés most érkezett fontos mérföldkövéhez, ezért a helyszínen néztük meg a projektet, melynek gazdasági életképessége egyébként megkérdőjelezhető, azonban megvalósulásából a finn fogyasztók profitálhatnak az árak mérséklődésén keresztül.

A napokban fontos mérföldkőhöz érkezett az Finnországot és Észtországot összekötő Baltic Connector elnevezésű gázvezeték építése, megkezdték ugyanis a tengeri csövek fektetését. A munkálatok az eredeti ütemterv szerint zajlanak, naponta 2-3 kilométert halad az építkezés, így a már júniusban elérhetik az észt partokat. A tengeri munkálatokkal párhuzamosan mindkét parton épülnek a kompresszorállomások is, így várhatóan az eredeti terveknek megfelelően már idén decemberben megkezdheti működését a Baltic Connector. Igaz az észt oldalon tapasztalható kisebb csúszások miatt néhány hónapig várhatóan csak 50 százalékos kapacitáson lesz képes működni a vezeték.

A 250 millió euró összköltségű projektet 75 százalékban támogatja az Európai Unió. Ahogy más európai gázinfrastrukturális beruházásoknál, itt is a forrásdiverzifikáció a támogatás egyik fő indoka.

Ellátásbiztonsági szempontból kétségtelenül rosszul mutat, hogy Finnország egyelőre 100 százalékban orosz forrásból kénytelen kielégíteni gázigényét. Ráadásul nem csak alternatív beszerzési forrásokkal nem rendelkezik, hanem tárolókapacitásokkal sem. Ugyanakkor az északi országnak az elmúlt évtizedek során soha nem kellett azzal szembesülnie, hogy Oroszország a „gázfegyver” bevetésével fenyegetné.

Sakari Höysniemi, a Helsinki Egyetem kutatója szerint ilyenre a jövőben sem kell készülni a speciális finn-orosz kapcsolatok miatt. Ráadásul egy nemrég publikált tanulmányban az egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy ha mégis valamilyen fennakadás történne a gázellátásban, a kiesés viszonylag könnyen helyettesíthető lenne olajjal, így az nem okozna azonnali energiakrízist. Höysniemi emlékeztetett, hogy a dél-finnországi Haminában épül egy LNG-terminál, ami valós forrásdiverzifikációt jelenthet, szemben az Észtországból érkező ugyancsak orosz gázzal.

Ugyancsak az ellátásbiztonsági narratívát gyengíti, hogy Finnország energiaszükségleteinek mindössze 7-8 százalékát fedezi földgázból. Ez évi mintegy 2,5 milliárd köbméter gázigényt jelent (kb. az éves magyar gázfogyasztás negyede), és jellemzően inkább csökkenés volt tapasztalható az elmúlt években. A Gasrum gázipari vállalat 2015-ben gazdaságossági szempontokra hivatkozva ki is szállt a projektből. Ekkor vette át a helyét az Baltic Connector Oy néven létrehozott állami vállalat.

– hangsúlyozta Herkko Plit, a Baltic Connector Oy elnök-vezérigazgatója. Amellett, hogy az EU stressztesztje felhívta a figyelmet, hogy Finnország gázellátása 100 százalékban egyetlen forrástól függ, fontos szempont volt a finn gázpiac megnyitása, és annak uniós belső gázpiacba történő integrálása is. Plit szerint fontos a Haminában épülő LNG-terminál is, és a két projekt jól kiegészíti egymást, ugyanakkor a Baltic Connector elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a teljesen elszigetelt finn gázhálózatot integrálják az uniós gázpiacba.

A fenti célok megvalósításához azonban a Baltic Connector önmagában kevés. Mivel egyelőre Észtországba is nagyrészt orosz gáz érkezik, a forrásdiverzifikáció korlátozott maradhat. Másrészt maga a balti gázpiac sincs még összekötve az EU többi részével. Emiatt számos csatlakozó projekt befejezése szükséges. A Finn-öbölben épülő vezetékkel párhuzamosan – ugyancsak uniós támogatással – fejlesztik a lett-észt határkeresztező kapacitást is, ami hatékonyabb hozzáférést fog biztosítani a Litvániában működő LNG-terminálhoz. Továbbá 2021-ben épülhet meg a lengyel-litván gázvezeték (GIPL), és ezzel tejessé válhat az integráció.

A Baltic Connectorra szánt 250 millió euró vélhetően, még a fenti kiegészítő projektek elkészülte után sem fog gazdaságilag megtérülni, és a vezeték az EU 75 százalékos támogatása nélkül valószínűleg soha nem épült volna meg. Ugyanakkor a finn fogyasztók a gázárak mérséklődésén keresztül vélhetően profitálnak majd a projektből. Herkko Plit Litvániát hozta fel példaként, ahol a Klapedia LNG-terminál megépítését követően a Gazprom 20 százalékkal csökkentette az árakat.

Baltic Connector számokban:

• 77 km, 500 mm átmérőjű tengeri vezeték
• 80 bar maximális nyomásra tervezve (30-80 bar között fog üzemelni)
• napi 7,2 millió m2 gázszállítási kapacitás mindkét irányba

Fotók: Kovács Róbert