Egyre erősödő fejlődési kényszer van a vállalatokon, a nagy méret és gazdag erőforrások már nem elegendőek a túléléshez, amelyik cég nem tud elég rugalmas lenni, az szinte biztosan elesik – ez volt a Gerendai Károly, Christopher Mattheisen, Mészáros Kinga és Vinnai Balázs részvételével, a KPMG által szervezett panelbeszélgetés egyik fontos tanulsága. A négy tapasztalt vállalatvezető az idén az Agilis vagy irreleváns címet viselő KPMG CEO Outlook bemutató eseményén arra kereste a választ, hogyan érdemes szembenézni a környezeti, gazdasági, geopolitikai és technológiai változással.

– véli Vinnai Balázs, befektető, vállalkozó, aki saját fintech vállalkozásától a Finastra globális fintech óriás alelnöki pozíciójáig jutott, illetve ő a Codecool egyik alapítója is. Azt mondja, ma azért leginkább a kisebb cégek sikeresebbek a diszrupcióban, mert képesek gyorsan és jól reagálni, észreveszik a technológia által létrejövő új üzleti lehetőségeket.

Korábban ez egyébként nem így volt, néhány évvel ezelőtt az volt inkább a jellemző, hogy az új technológiák először csak a nagyvállalatok számára voltak elérhetőek, főleg a magas telepítési, bevezetési költségek miatt. Most a technológiai hozzáférés nemcsak demokratizálódott, de jellemzően először a KKV szektorban tudnak megjelenni új modellek, eszközök.

Ezzel egyetért Christopher Mattheisen is, a Microsoft Magyarország vezérigazgatója is, aki szerint minél nagyobb egy cég, annál nehezebben kerül a felforgató szerepébe. Úgy fogalmazott, az agilitás az emberi képességek és technológia kombinációjából fakad, viszont egy nagyobb cég csak nagyon nehezen képest megvalósítani ezt hatékonyan. Nehéz dilemma, hogy egy nagyvállalat drasztikusan, egyszerre vezessen be újításokat saját magán belül vagy inkább kisebb innovációs laborokból indítsa és lassan, fokozatosan próbálja elterjeszteni. Egyik sem feltétlenül jó megoldás, persze vannak kivételek, néhány cégóriás nagyon gyorsan és hatékonyan tud reagálni, ezzel együtt hatalmas előnyre is tesz szert a piacon. A digitalizáció és globalizáció kombinációjában ez egy lehetőség is, de közben ez kockázatot is jelent a versenypiac számára.

– jegyezte meg. Felmerült, hogy vajon a nagyvállalatok a kisebb, sikeres cégek felvásárlásával képesek-e gyorsabban átalakulni, mint organikusan. Vinnai Balázs szerint nagyon nehéz a két különböző kultúrát összeegyeztetni. Könnyű kiemelkedő sikersztorikat említeni, de vannak nagyon rossz példák is. Erre is tudatosan kell készülnie a cégeknek, hiszen az akvizíció során épp azok a tényezők veszhetnek oda, ami a felvásárolt cég értékét adta.

Ha nem újulsz meg, elesel

A KPMG rendezvényének felvezető előadásában Hlatky-Schlichter Hubert gasztrovállalkozó (többek közt a Kiosk és a Babel étterem tulajdonosa) arról beszélt, hogy aki nem képes időről időre megújulni, aki nem tud haladni a korral, az biztosan elesik. Viszont jöhet akármilyen technológiai fejlődés, az emberi munkaerő értéke nem vész el.

– mondta. Ezzel Vinnai Balázs is egyetértett, mégpedig azzal a kiegészítéssel, hogy a technológia nem az emberek fontosságára, inkább szerepére lesz hatással.

„Más szerep, más jellegű feladatok várnak az emberekre, fontosabb lesz a kreativitás, a problémamegoldó képesség, a soft skillek” – jegyezte meg. Hozzátette, ma már sok cég fordít figyelmet ezen képességek fejlesztésére, azonban például a kiválasztási folyamatoknál a HR osztályok többsége még mindig önéletrajzban gondolkodik és a hard skilleket kéri számon. A Codecool tapasztalata viszont már most az, hogy a tőlük kikerülő junior IT szakemberekkel kapcsolatban a vállalatok prioritása az emberi tényezők, soft skillek felé fordul.

Így maradhatsz a piac élén

Gerendai Károly, a legsikeresebb hazai kulturális vállalkozó, a Sziget alapítója és a Costes tulajdonosa arról beszélt, hogy annak idején nagyon jókor indultak a Szigettel, arra reagáltak, amiről úgy érezték, hiányzik a magyar piacról, ez lehetett a sikerük titka.

– mondta, hozzátéve, évek óta nagyon tudatosan alakította úgy a cég működését, hogy az operatív vezetést Kádár Tamás vegye át.

A mai versenypiacon, legyen szó bármely szektorról, a digitális technológiák, adatalapúság már valóban élet-halál kérdése. Azt mindenki belátja, hogy olyan gyorsan fejlődnek ezek a területek, hogy fogyasztóként is nehéz követni, biztosan kiszámítható üzleti stratégiát írni rá viszont szinte lehetetlen. Ma egy vezetőnek sokkal inkább kell szakértőnek lennie, sokkal mélyebben be kell vonódnia a szakmai kérdésekbe is, mint korábban, sőt, a bizalom is kétirányúvá vált: ma már nem csak a beosztottaknak kell bíznia a vezetői döntésekben, kritikus, hogy a vezető is több bizalmat, autonómiát adjon a különböző projekteket vivő csapatoknak minden szinten.

Mészáros Kinga, a Central Media Csoport volt vezérigazgatója, korábban a Saatchi&Saatchi ügyvezetője elmondta, hogy egyes szektorokban ugyan komoly felfordulás látszik, de sokszor az alapvető üzleti tevékenység érintetlen marad, ilyen talán a médiapiac is, ahol a disztribúció forradalma mellett is a tartalomelőállítás alapvető modelljei megmaradtak. Mészáros Kinga szerint viszont alkalmazkodni lehet az új helyzethez, gyorsan kell reagálni a tartalomfogyasztási szokások és felületek változására.

Arra a kérdésre, hogy abban a korban, amikor a fogyasztók akár ingyen is hozzájuthatnak az információkhoz, ki és mégis miért lenne hajlandó fizetni, azt válaszolta, a magyar médiapiacon az okozza a legnagyobb nehézséget, ha a korábban ingyenes tartalomért valaki elkezd pénzt kérni. Azonban a minőségi, nagyobb lélegzetvételű, elemző anyagokra, riportokra mindig lesz kereslet, talán ez lehet az, amiért a fogyasztók hajlandóak pénzt is áldozni – függetlenül attól, hogy az éppen milyen formátumú tartalom, szöveg, videó vagy hang, illetve milyen platformon fogyasztják azt el.

Az y és z generáció nem biztos, hogy fizetne a hosszabb, elemző cikkekért, ugyanakkor a médiaszolgáltatás funkcionalitásában jöhetnek olyan elemek, amiért már igen. Mészáros szerint a minőség a lényeg, nem a tartalom formája, a kiadóknak viszont idomulnia kell az új fogyasztói elvárásokhoz és fel kell vennie a versenyt a nagy digitális szolgáltatókkal a saját fogyasztó, előfizető megismerésében is.

Mitől lesz sikeres egy CEO?

Az este egyik izgalmas kérdése, hogy vajon adatokra vagy megérzésekre támaszkodik-e egy jó vezető. A beszélgetést vezető Robert Stöllinger, a KPMG Magyarország vezérigazgatója a CEO kutatás eredményei alapján azt a talán meglepő dolgot mondta, hogy ugyan a vezetők számára egyre több adatalapú tudás áll rendelkezésére, mégis a CEO-k nagyrészt továbbra is a megérzéseikben bíznak jobban. Ennek lehetnek generációs okai is, de akár arról is szó lehet, hogy az adatok minősége nem kellően jó és konzisztens. Abban viszont a beszélgetők mindannyian egyetértettek, hogy azon túl, hogy egy jó vezető számára elengedhetetlen, hogy használja a rendelkezésre álló technológiát, adatokat, az érzelem is nagyon fontos, az ösztönére is hallgatnia kell.

– mondta Gerendai Károly.