Két év után először csökkent a magyar háztartások készpénzállománya az első negyedévben – mutatják az MNB friss adatai. Ismét nagy erővel vetettük rá magunkat az állampapírokra év elején, így 100 újonnan megtakarított forintból 62 forint állampapírban kötött ki, pedig az új szuperállampapír, a Nemzeti Kötvény csak június elején érkezik. A tőzsdék emelkedésének köszönhetően a kockázatosabb megtakarítási típusok sem teljesítettek most rosszul, a részvények mellett a befektetési alapok, az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak is szépen hoztak.
Ma közzétette első negyedéves előzetes pénzügyi számlák statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. A háztartások finanszírozási képessége az utóbbi négy negyedévben GDP-arányosan 5,3% volt, ez némi csökkenést jelent a korábbi hónapokhoz képest. Eközben az állam egyensúlyi pozíciója javult az első negyedévben, a finanszírozási igénye egy évre visszatekintve a GDP 1,7%-át tette ki. A két nagy szektor így összességében pozitív finanszírozási képességet mutat (3,6%), ami a külső egyensúly szempontjából kedvező struktúra.
Az államháztartási pozíció javulása az államadósság csökkenéséhez is hozzájárult. Az első negyedév végén az államadósságráta 70,1%-os volt. A következő negyedévekben akár gyorsulhat is az államadósság csökkenése. Egyrészt az infláció és a gazdasági bővülés miatt a nevezőben szereplő nominális GDP gyorsan nő, másrészt az uniós források tényleges megérkezése Brüsszelből olyan likviditást jelenthet, amit államadósság-csökkentésre lehet fordítani. (Igaz, az EU-források utóbbi időben jellemző csúszása ez ügyben okoz némi bizonytalanságot.)
Ha közelebbről megnézzük a háztartási statisztikákat, látható, hogy megközelítette az 55 000 milliárd forintot a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona március végére, így tíz év alatt kereken megduplázódott a (nagyon széles értelemben vett) megtakarításaink értéke. Az adóssággal csökkentett, nettó pénzügyi vagyon 46 000 milliárd forint közelébe emelkedett.
Nominálisan gyorsult, reálértéken viszont lassult a pénzügyi vagyon növekedése. Nominálisan 9,5%-kal nagyobb az összeg, mint egy évvel korábban, ez reálértéken közel 5,6%-os növekedést jelent, ami jelzi, hogy a növekvő infláció lassan, de egyre biztosabban erodálja az egyébiránt stabilan növekvő megtakarítások értékét.
Nem történt jelentős változás a háztartások megtakarítási szerkezetében, a legfontosabb pénzügyi eszköznek a folyószámla betétek, az állampapírok és a készpénz számítanak. 2017 első negyedéve után először csökkent viszont (21 milliárd forinttal 4768 milliárdra) a háztartási készpénzállomány. Ez vélhetően jórészt szezonális hatással magyarázható: év végén jellemzőbb a lakossági készpénztartás a januári bérkifizetések egy részének karácsony előtti időpontra való előre hozása miatt is, így magasabb volt az év végi bázis.
A legnagyobb százalékos mértékben a folyószámla betétek, az állampapírok és a tőzsdei részvények állománya növekedett az elmúlt egy évben, előbbi kettő elsősorban azért, mert a nettó tranzakciók kedveztek nekik, a tőzsdei részvények viszont elsősorban a pozitív részvénypiaci hozamoknak köszönhetően emelkedtek, ebből a szempontból az idei első negyedév alakult a legjobban az elmúlt évből.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes években, illetve az idei első negyedévben a lakosság tranzakciói alapján melyek voltak a legnépszerűbb megtakarítási formák. Az első negyedévben 100 új forintból 62 forint érkezett állampapírba (ezt az MNB értékpapír-statisztikái mutatják), 21 forint pedig folyószámlán kötött ki.
A kedvező pénz- és tőkepiaci környezet a tőzsdei részvények mellett az életbiztosítások, a befektetési alapok, a nyugdíjpénztárak és a nem tőzsdei részvények átértékelődését is pozitívan befolyásolta az első negyedévben, azonban hozammal együtt sem tudták ezek egyenként megközelíteni az állampapírok állománynövekedését.
