HU Language HU
Végre kiderült, hogy hányan küzdenek Magyarország legnagyobb problémájával
június 21, 2019 0

A magyar munkaerőhiányról alkotott képet is megváltoztatta a Portfolio cikke, amely szerint nem is küzd olyan sok vállalat a problémával, mint ahogy azt a felmérésekből látni lehet. A GKI segített abban, hogy valós képet kaphassunk a munkaerőhiányról.

Néhány hete írtuk meg, hogy a magyar munkaerőhiányról alkotott kép nem pontosan az, amit korábban gondoltunk. Az Európai Bizottság által közzétett, a tagállamok kutatóintézetei által készített adatokból korábban az látszott, hogy Magyarországon a feldolgozóipari vállalatok 90%-a panaszkodik munkaerőhiányra.

Végre kiderült, hogy hányan küzdenek Magyarország legnagyobb problémájával

Az adatok gyanúsak voltak, mert az üres álláshelyek számában nem vezettük a rangsort az Európai Unióban, azonban a vállalatok nálunk panaszkodtak a leginkább.

Végre kiderült, hogy hányan küzdenek Magyarország legnagyobb problémájával

A Portfolio kiderítette, hogy módszertani probléma okozta ezt a helyzetet, ugyanis Magyarországon az üzleti felmérés két kérdése vonatkozott a munkaerőhiányra, míg a többi országban egy. Nálunk a GKI rákérdezett a képzett és a képzetlen munkaerő hiányára is, amelynek az adatait végül összeadták, így jött ki a 90%-os szám.

Elkészítettünk egy grafikont, amelyben megmutattuk, hogy hány vállalatot sújt a szakképzett munkaerő hiánya. Ezt azért tettük, mert minden bizonnyal egy vállalatnál először lesz probléma a szakképzett munkaerővel, és ha fellép a képzetlenek hiánya, akkor valószínűleg fennmarad a képzetteké is. Ráadásul a többi ország kérdőívével így tudtuk a legkönnyebben konzisztenssé tenni az adatokat. Így az jött ki, hogy a vállaltok fele küzd a képzett munkaerő hiányával.

Végre kiderült, hogy hányan küzdenek Magyarország legnagyobb problémájával

A GKI most korrigálta az adatsort – és elküldte a Portfolio-nak saját számításait -, amely azon vállalkozások arányát tartalmazza, amelyek a kétféle kérdés közül legalább az egyikre pozitívan válaszoltak. A 2019. áprilisi felmérés eredményei szerint a „munkaerő hiányát” a válaszadók 44,4, a „szakképzett munkaerő hiányát” 47,9% jelölte be. (Az Európai Bizottság adatbázisában e két szám összege, azaz 92,3% jelent meg.) „Ha elvégezzük az adatok szűrését, azaz kiszűrjük a mindkét fenti opciót bejelölök okozta halmozódást, 66,6%-ot kapunk” – mutatja be a GKI számítása. A kutatócég az EU-nak is javaslatot tett az eddigi adatsor korrekciójára.

Végre kiderült, hogy hányan küzdenek Magyarország legnagyobb problémájával

Összességében tehát az mondható el, hogy Magyarországot kifejezetten sújtja a munkaerőhiány, de közel sem olyan mértékben, mint ahogy azt korábban látni lehetett a felmérésből.

Érdemes megjegyezni, hogy az adatokat nem érdemes nagyítóval nézegetni, a megkérdezéses alapú felmérés eredményit inkább a tendenciák felméréséhez, illusztrálására érdemes használni. Az adatok nemzetközi összevetésére is csak korlátozottan van lehetőség, mert nem teljesen koordináltak a nemzeti kérdőíves felmérések (kissé eltérhetnek a feltett kérdések), de azért az látható, hogy trendjében egyre nagyobb a munkaerőhiány szinte mindenhol.

(Címlapkép: MTI/Krizsán Csaba)