Nem lesz túlságosan robusztus az Európai Unió növekedése idén és jövőre sem, ráadásul számos lefelé mutató kockázat övezi az Európai Bizottság friss előrejelzését.

Az euróövezet gazdasága idén 1,2%-kal növekedhet idén, míg a 2020-ra vonatkozó előrejelzés a tavaszi 1,5%-ról 1,4%-ra csökkent – derült ki az Európai Bizottság nyári előrejelzéséből. Az Európai Unió egészében 2019-ben változatlanul 1,4%, 2020-ban pedig 1,6% lehet a GDP növekedése.

2019.07.10 14:08 Gyorsabban nőhet a magyar gazdaság

Az euróövezetben az év első negyedében a vártnál gyorsabb volt a növekedés. Az európai gazdaság rövid távú kilátásaira azonban külső tényezők – köztük a globális kereskedelmi feszültségek és a jelentős politikai bizonytalanság – árnyéka vetül. Ezek továbbra is gyengítik az üzleti bizalmat a nemzetközi kereskedelemnek leginkább kitett feldolgozóiparban, és az előrejelzések szerint az év hátralévő részében rontják majd a növekedési kilátásokat.

– mondta el Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök, aki egyben a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos is.

– tette hozzá Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos.

Miközben az idei év első felében a növekedést számos átmeneti tényező segítette, az év hátralévő részében a kilátások gyengébbnek tűnnek, mivel csökkent a valószínűsége a globális feldolgozóipar és kereskedelem gyors élénkülésének. A 2020-as magasabb GDP-növekedés egyik oka a munkanaphatás, jövőre ugyanis több lesz a munkanapok száma. A gazdasági növekedést továbbra is a belső kereslet és különösen a háztartások fogyasztása hajtja Európában, amit a változatlanul élénk munkaerőpiac is támogat.

A globális gazdasági kilátásokat övező kockázatok továbbra is nagymértékben összefonódnak, és többnyire negatívak:

• Az USA és Kína közötti gazdasági konfrontáció elhúzódása, valamint az USA kereskedelempolitikája körüli nagyfokú bizonytalanság meghosszabbíthatja a világkereskedelem és a feldolgozóipar jelenlegi visszaesését, és más régiókat és ágazatokat is érinthet. Ez negatív hatással lehet a globális gazdaságra, többek között pénzügyi piaci zavarok révén.
• Emellett a Közel-Keleten tapasztalható feszültségek növelik egy jelentős olajár-emelkedés lehetőségét.
• Az EU saját háza táján továbbra is jelentős bizonytalansági forrás a Brexit.
• Végül jelentős kockázatok övezik a rövid távú növekedés mozgatórugóit és az euróövezeti növekedés lendületét. A feldolgozóipar tartós gyengélkedése és az üzleti bizalom csökkenése átgyűrűzhet más ágazatokra, és ronthatja a munkaerőpiaci feltételeket, a magánfogyasztást és végső soron a növekedést.